KÁVÉ MELLETT, BLOG

A kávé mindenkié

admin
2021.05.20 12:07
A kávé mindenkié

 

A kedvenc könyvem, az a szép nyomott mintás párna a hatalmas vajkanapén, mellette a kisasztalon a csészémben gőzölög a finom kávé. Ez a sarok, ez igazán én vagyok, meséli Évi, mikor az otthonáról kérdezzük. Nekem egyértelműen a konyha, vág bele Tamás, és abban is a kávéfőző, az vagyok én igazán. Azt szeretem legjobban, ha senki nem nyúl hozzá, csak én, neveti el magát.

 

Nem lepődünk meg, ugyanis a kis társaságnál tett mini látogatásunk alkalmával a megkérdezett hat férfiból öt, így vélekedik. A kávéfőzőhöz csak ő nyúlhat. Mert azt rendesen meg kell tisztítani minden nap, nem lehet vízköves, légteleníteni kell, vagy cseppmentesre törölni, jönnek az érvek, két férj az automata gépre szavaz, ami a rövid eszpresszó, és ristretto kiváló aromájáért felel. Mindemellett olyan tejhabot készít, ami pehelykönnyű, de nem esik szét, egészen tökéletes, így meséli Áron. Zoltánnak a kapszulás jött be igazán, kompakt, egyszerű és tiszta, a két másik férfi pedig a kotyogósra szavaz, mely reneszánszát éli napjainkban. A hang, amikor a kávészemeket beleöntöm szép lassan a tárolóba, majd megnyomom a gombot, a reggeli meditációm része, mondja Zsolt, kezében egy eszpresszóval. Többször iszom egy nap, folytatja lelkesen, mióta itthon vagyok home office-ban, megváltozott az életem, meséli. A reggel tökéletesen indul, majd bemegyek a szobába, és közben mindvégig tudom, bármikor kijöhetek a jól megszokott, kedvenc kávémért, nem is tudom, hogy fogok erről lemondani, ha vége ennek az időszaknak. Majd beviszed a kávéfőzőt az irodába, vagy venned kell egy másikat, ha otthon fellázadnak a lányok, nevet fel Tamás, miközben fürkészi Zsolt feleségének reakcióját a felvetésre. Márti nem díjazza az ötletet, nem meglepő módon, ő is ragaszkodik a családi kávéfőzőhöz, hiába csak reggel és hétvégén iszik otthon kávét.

A jót, könnyű megszokni, tartja a mondás. A keleti tanok nem nézik jó szemmel a ragaszkodást, melyben a szenvedés okát vélik felfedezni, ám talán a kávénál tehetünk egy kis engedményt. A kávé valóban rabul ejt, nem véletlenül a legnépszerűbb élvezeti cikk a világon. A tizenhatodik században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt emlegették, a qahwa szóval, ebből ered a mi kávé szavunk is. A kávé annyira lenyűgözte a világot, komplett eredetkutatási munkába kezdtek a kutatók, hogy utánajárjanak, honnan érkezett Európába a bűvös fekete. Számtalan elmélet kering napjainkban, de annyi bizonyosnak tűnik, a kávét először a tizenötödik században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki, és vált ismertté a társadalom minden rétege számára a kávé. A tizenhatodik század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. A szufi szerzetesek kedvenc itala nemsokára Európában is elérte a hatását, kultúrákon átívelve a kávé mindenki kedvence lett. Ezt bizonyítja egy feljegyzés VIII. Kelemen pápától, aki azt mondta: „A kávét meg kellene keresztelni, mert igazi keresztény ital.”

Ma, a kávé mindenkié. A világ minden táján rajonganak érte, fogyasztják élénkítő italként, megszokásból, szertartásként, kiváló élettani hatásai miatt, édességként, szerelemből.

Az elmúlt időszak nem csak rosszat hozott, a lezárások és a karantén hatására szó szerint felértékelődött az otthon fogalma, meséli Évi, a mini látogatásunkon. Mi eddig sem voltunk nagyon bulizós típusok, és ezután sem leszünk, itthon szeretünk hétvégén vendégeket látni, folytatja. A férjemmel ezért is döntöttünk úgy, hogy egyszer beruházunk egy igazán jó kávéfőzőbe, így meg is vettük karácsonyra, azóta valahogyan mindenki nálunk akar kávézni, mosolyog és hozzáteszi: legnagyobb örömünkre. A többiek is hasonlóan vélekednek, Zoli azt ecseteli, minőségi időt szeret tölteni a barátokkal, kizárólag minőségi kávéval, mert ettől érzi, hogy él, hogy jó dolgok történnek hétvégén és van miből meríteni hét közben. A minőség, mondja Zoli, egy szóval jóság. És én szeretek jól élni.