Blog

Balzactól Beethovenig: művészek, akiket a kávé inspirált – Művészet és kávé I.

admin
2021.10.19 15:06
Balzactól Beethovenig: művészek, akiket a kávé inspirált – Művészet és kávé I.

A kávé inspirál a gondolkodásban, a köré épített rituálé meghozhatja a hangulatot az alkotó tevékenységhez, hosszú dolgos órák fáradtsága, ám még kitartó ihlet mellett pedig segíthet felfrissülni, hogy tovább folytathassuk a munkát. Kik azok a művészek, akiknek kávéfogyasztási szokásai legendásak?

Honoré de Balzac francia regényíró extrém munkatempójáról híres, amit intenzív kávéfogyasztással támogatott meg. Egyik életrajz-írója szerint az alkotó egy könnyű vacsorát követően 6 órakor lefeküdt aludni, hogy aztán hajnali 1-kor felkeljen, és munkához lásson. Intenzíven dolgozott egészen reggel 8-ig, amikor engedélyezett magának egy másfél órás alvást. 9:30-kor aztán visszaült az asztalához, hogy 4-ig ismét a munkába mélyedjen. Hogyan tudta fenntartani ezt az elképesztő munkatempót? Természetesen rengeteg kávéval.

 

 

Állítólag naponta 50 csészével is elfogyasztott, ő maga pedig így beszélt erről: "A kávé leér az ember gyomrába, és mozgásba lendíti a mentális folyamatokat. Az ötletek úgy kezdenek menetelni, mint a Grande Armée zászlóaljai. Az emlékek kétszeres sebességgel törnek elő, olyan erővel, ami csapatokat vezet a csatába. A könnyűlovasság vágtára kapcsol. A logika tüzérsége mennydörög. Ragyogó elképzelések csatlakoznak mesterlövészként a harchoz. A karakterek felöltik jelmezüket, a papírt tinta borítja, a csata megkezdődött, és úgy ér véget a fekete folyadék kiáradásával, mint egy igazi csatatér, amelyet a lőpor fekete füstje borít be. Ha nem lenne kávé, az ember nem tudna írni, ami azt is jelenti, nem tudna élni."

Nos, nem kizárt, hogy a mennyiséget illetően Balzac kicsit túlzásba esett, de kortárs alkotók is beszámolnak arról, hogy alkotófolyamatuk elindítója sok esetben a kávé. David Lynch filmrendező arról mesél, hogy hét évig rendszeres szokása volt egy bizonyos Bob’s Big Boy nevű étterem felkeresése Los Angelesben, ebédidő után, fél 3 körül. Leült az asztalhoz, elfogyasztott egy csokoládé shake-et, majd pedig négy, öt, hat, vagy akár hét kávét. Mindezt jó sok cukorral. Ez a cukormennyiség aztán olyan löketet adott a gondolatainak, hogy csak záporoztak az ötletek. Szalvétára írta fel őket, csak arra kellett figyelnie, hogy a tollát ne felejtse otthon – ha mégis így történt, a pincérnők kisegítették. Mint mondja, rengeteg megvalósult ötlete itt született meg.

Nem mindenki a mennyiségre ment, ismerünk olyat is, akinek a kávé készítési rituáléja vált híressé. Beethoven állítólag minden reggelt kávéval indított, amelyet ő maga készített el, méghozzá kiemelt alapossággal. A kávét 60 szemből főzte, amelyeket egyesével válogatott ki, a precíz mennyiség biztosítása érdekében. Søren Kierkegaard, a híres filozófus szintén egyedi metódust választott: először a cukrot tette a csészébe, méghozzá úgy, hogy a zsákból engedve kisebb piramist formázzon. Amikor a piramis elérte a kívánt méretet, ráöntötte az erős fekete kávét, amiben lassan feloldódott a cukorpiramis. Ezután egy kortyra megitta az egészet.

Johann Sebastian Bach szintén megszállott kávéfogyasztó hírében állt, ennek a szenvedélyének még „hangot is adott”: kortársa, a német költő Picander egyik verséből rövid operát írt 1732-ben, Kávé-kantáta címmel. A mű kisebb botrányt váltott ki a bécsi arisztokrata körökben. Voltaire, a szatirikus regényeiről ismert francia író igazi ínyencként forró csokoládé és kávé kombinációjából készítette frissítőjét, amiből napi 40-50 csészével is megivott.

Margaret Atwood kanadai írónő, aki nálunk elsősorban A szolgálólány meséjével lett híres, még a nevét is adta az egyik – hogy, hogy nem, éppen Balzacról elnevezett - kávémárka egyik termékéhez. Az alkotó nagy madárvédő, az így befolyt pénzt pedig egy madármegfigyelő egyesületnek ajánlotta fel. Nem véletlen választotta épp ezt az italt, ő maga is minden reggelt egy tejeskávéval indít, délután pedig egy eszpresszóval frissíti fel magát.

Rituálé, inspiráció, az ötletek forrása: a kávé kultúrája a művészeket is megihleti, hiszen íze, zamata, serkentő hatása mellett az elfogyasztásához kapcsolódó kultusz is különlegessé teszi ezt a sokunk számára a mindennapok elengedhetetlen részét képező forró italt.

Kiemelt kép forrása: Bon Appetit