A kávéfogyasztás a kultúránk része már évszázadok óta, éppen ezért rengeteg legenda és mítosz kapcsolódott hozzá az idők folyamán. Ezeknek jártunk utána bejegyzésünkben.
A kávé serkentő hatásának felfedezéséhez számtalan legenda kötődik. Az egyik legismertebb az etióp kecskepásztor, Káldi története, aki észrevette, hogy kecskéi élénkebbé váltak, amikor kávébabot legeltek. Felfedezését megosztotta a közelben élő szerzetesekkel, akik rájöttek, hogy ha a növény termését pörkölik, ízletes italt készíthetnek belőle. Ennek a történetnek az első írásos nyoma 1671-ből származik.
Egy másik történet szerint a Mocha városából száműzött Omar sejk fedezte fel a kávé stimuláló hatását: a sivatagban az éhező sejk kávébabot talált, ezt kezdte rágni, ám keserűnek találta. Megpörkölte és végül forró vízben oldotta a magokat, amellyel különleges, barna folyadékot állított elő, ami felélénkítette. Mikor ennek híre ment a városban, a száműzött sejket visszahívták és szentként tisztelték.
Szintén az eredetlegendák sorát gazdagítja az a történet is, ahogy Etiópiából állítólag először jutott el a kávé az arab világba. Eszerint szudáni rabszolgák rágtak kávébabot, hogy túléljék hosszú, nehéz útjukat, és ők vitték hírét így a növénynek.
Sokan úgy gondolják, a Homérosz Odüsszeiájában megjelenő elixír, amely feledteti a bajokat, szintén a kávéra tett utalás.
Az biztosnak tűnik, hogy a kávét először a Közel Keleten fogyasztották. Az etióp Kaffa régióból származik a neve, ahonnan a jemeni kereskedők beszerezték, és világszerte ismertté tették. A kávé első termesztői valószínűleg arabok voltak, de ez nem egyértelmű, mert a kávéfogyasztás nagyon gyorsan terjedt el az egész keleti vidéken, és nincs írásos bizonyíték arról, hol kezdték valóban tudatosan először termeszteni.
Mielőtt azonban a mindennapi fogyasztása bevett lett, vallási szertartásokon itták az imámok. Sokáig nem tudták viszont megakadályozni, hogy a mecsetek falain kívül is elterjedjen. Sokan úgy gondolják, népszerűségének oka lehet az is, hogy az iszlám vallás tiltja a borfogyasztást, a kávé stimuláló hatása pedig betöltötte ezt az űrt - nem véletlen hívták "az Iszlám borának".
Európában nem indított ilyen jól a kávé, a kontinensre az 1600-as évek elején jutott el először, velencei kereskedőknek köszönhetően. Fekete színe miatt azonban az ördög italának, a Sátán keserű találmányának nevezték, mígnem a keresztény egyház, VIII. Kelemen pápa révén "jóváhagyta" a serkentő nedűt. Népszerűsége ekkortól gyorsan terjedt, és rövid időn belül számos országban fogyasztották.
És hogy Amerikában hogyan tett szert népszerűségre? A kereskedők révén már az 1600-as évek közepén megérkezett New York-ba, de ekkor a tea még erős riválisa volt, egészen az 1700-as évek végéig. Végül a népszerűségi versenyben az döntött a kávé javára, hogy a teára kiszabott adók olyan magasak voltak, hogy a kávé sokkal többek számára vált elérhetővé.
A kávé név eredete is változatos utat járt be, angol nyelvterületen először "chaoua"-ként említették 1598-ban. A mai angol megfelelője, vagyis a coffee a török "kahve"-ból származik. De hogy ki nevezte el először? Nos, ezt is rejtély övezi, egyes források szerint az etióp "kadda" volt az első megnevezése, míg mások szerint az arab "kahwa".
Kiemelt kép: Bruno Befreetv - Scene de Café au Caire Egypte